Sziasztok!
Mivel ez az első blogbejegyzésünk, így tartanék egy kis előszót, ezt nézzétek el nekem :)
Mi mind azért vagyunk itt, hogy minél jobb fejlesztőkké váljunk. Ennek eléréséhez nagyon sokrétű tudásra van szükségünk, és nem elég csak egy adott nyelvet kiválóan ismernünk, nem elég a soknak vélt fejlesztési tapasztalat.
Mire gondolok?
Mondok egy példát: Például fontos az is, hogy ismerjünk olyan eszközöket amivel növelni tudjuk a hatékonyságunkat akár egyéni-, akár csapatmunkában. Lehet, hogy még kevés ilyen tapasztalatod van, de viszonylag közel van a pillanat, amikor egy csapat tagjaként veszel részt egy nagyobb fejlesztésben, és bizony nagyon sok új dolgot kell nagyon rövid idő alatt megtanulnod. Ezt az emberek 97%-a megtapasztalja. Amikor én voltam a Te helyedben, akkor nálam is ugyanez volt a helyzet. Az én esetemben az volt az oka, hogy egyszerűen nem kerültem azt megelőzően olyan helyzetbe, ahol szükségem lett volna teamwork ismeretekre, és ha ismeretem volt is, tapasztalatom nulla volt. Nyilván mindenkinek van olyan ismerete, amit autodidakta módon tanult meg, a kérdés már csak az, hogy ezek mennyire hasznosíthatóak abban az új környezetben, ahová nemsokára csöppenni fog. Az itt elhangzott dolgoknak sem minden része lesz hasznosítható feltétlenül ott, ahol dolgozni fogsz, mert lehet, hogy mi bemutatunk itt valamit, és annak az eszköznek egy alternatíváját kell használnod. De ebben az esetben, olyan tapasztalatot szerzel itt, amelyre építhetsz, és könnyebben tanulhatsz meg hasonló eszközöket.
De előszónak ennyit. Kezdjünk el összeszedni minél több tudást.
Első lépésként nagyon fontos, hogy tisztában legyünk egy ténnyel:
A kódbázis karbantartására verziókezelő rendszert használunk.
Mit is akarok mondani ezzel? Azt, hogy ha valamilyen fejlesztésbe energiát fektettünk, akkor azt nem szeretnénk, ha elveszne. Legyen az a legapróbb fejlesztés, vagy valami új add-on kipróbálása… teljesen mindegy. Mindig használjunk valamilyen verziókezelőt. Persze lehetne külön könyvtárakba tárolni a forrásokat “Nem rossz az a kód, csak másra lesz jó” :) felkiáltással, de ne tegyünk ilyesmit. Kaotikus lesz a könyvtárstruktúránk, és ha valakivel meg kell osztanunk a kódunkat, akkor én sem lennék büszke az “összegányolt” fájlstruktúrámra. Ha megegyezhetünk az itt elhangzottakban, akkor nézzük mit is kell tennünk.
Különböző verziókezelők léteznek, én nem szeretnék abba belemenni, hogy melyik miért jó és miért rossz. Én abban hiszek, hogy olyan eszközökkel dolgozzunk, amiket tudunk jól és hatékonyan használni, van hozzá tudásunk, és mindemellett nagyon fontos, hogy ha van egy adott probléma, amire valamely eszköz nem tud megoldást biztosítani, akkor lássuk be, hogy rossz, és váltsunk másikra. Ne ragaszkodjunk olyasmihez, ami nehezíti az életünket, vagy amivel mi nehezítjük mások életét.
Git
Ebben a bejegyzés sorozatban a Git-ről lesz szó, ezen belül is a telepítéséről és a későbbiekben a használatról.
Ez a verziókezelő elég sokat tudó eszköz, hatékonyan tudja megoldani a csapatmunka során felmerülő problémákat. Egyre többen rájönnek a világban, hogy túlmutat a hagyományos értelemben vett verziókezelőkön. Ugyanis van néhány alapszabály, amiket betartva nagy mértékben tudja segíteni a csapatmunkát, továbbá a fejlesztés, a releaselés és a bugfixelés folyamatát, amelyre kevés hasonló eszköz képes.
Nézzük meg, hogy hogyan tudjuk installálni különböző operációs rendszerekre.
Telepítés
Telepítés linux-ra
yum csomagkezelővel:
yum install curl-devel expat-devel gettext-devel openssl-devel zlib-devel
yum install git
apt csomagkezelővel:
apt-get install libcurl4-gnutls-dev libexpat1-dev gettext libz-dev libssl-dev
apt-get install git
Telepítés windows-ra
http://msysgit.github.io Innen töltsd le az installert, majd a next-next finish módszerrel telepítsd :) A next-next-finish-ez azért még tennék egy kis megjegyzést:
- Ha az elsőt választod, akkor csak git Bash-ből tudod használni a git-et. Ami annyit jelent, hogy lesz egy console-od, hasonló a cmd-hez, de itt például nem fog működni a dir parancs, helyette lesz ls, és fog működni a touch parancs, míg a windows cmd teljesen érintetlen marad.
- Ha a másodikat választod, akkor a cmd-ben tudod használni a git-et, tudod használni a dir parancsot, de nem lesz touch-od és egyéb unix commandok.
- Ha az utóbbit választod, ahogy én is tettem, akkor felokosított cmd-d lesz, ahol fog működni a touch, de ahogy a képen is figyelmeztet, felüldefiniálódik pl a find és a sort a unix-os verziókra.
Bármelyiket is választod, git bash console mindig lesz, és ebben a console-ban működik minden, amit itt később bemutatok.
Mindezek után a telepítésnek megfelelően cmd-ben, vagy console-ban, vagy Git Bash-ben, ha kiadjuk a
git -- version
parancsot, akkor megbizonyosodhatunk róla, hogy sikeres volt a telepítés.
A továbbiakban meg fogjuk nézni a Git alapvető parancsait.