A zeroToHero programunk több résztvevője is olyan helyen dolgozik, amit a mi segítségünkkel talált meg. Az interjúkból leszűrt tapasztalatokról, tanácsokról, illetve általánosságban az IT-szektor munkaerőpiaci helyzetéről beszélgettünk Papp Ágotával, a zeroToHero HR-es csapattagjával, akivel már többen is találkoztatok.
„Most a csapból is az folyik, hogy mekkora informatikus hiány van.” ̶ kezdi az összegzést a zeroToHero csapatának HR-munkatársa, Papp Ágota, aki arra utal, hogy az utóbbi évben több felmérés is készült, melyek változó számokkal, de körülbelül 15000–22000 fős munkaerőpiaci hiányra mutattak rá az IT-szektor területén. „Mindenféle szaktudással rendelkező informatikusnak van most helye a piacon, és előreláthatóan ez az igény egyre csak növekedni fog. Jelenleg Java-fejlesztőket keresnek a legtöbben, de egyéb specialistákat is tárt karokkal fogadnak.” Mint ahogy Ágota rávilágít, 5 éve még teljesen más volt a helyzet, a munkáltatók válogattak a jelentkezők közül, most pedig a munkavállalók választanak a széles ajánlatból.
Milyen a jó szakember?
A zeroToHero program főleg pályakezdők tanítását, munkához juttatását célozza meg. Amíg általánosságban a frissen végzettek elhelyezkedése mind az Európai Unióban, mind hazákban kiemelt problémának számít, addig ez az informatika munkaerőpiacára nem jellemző. A HR-esek már sokszor a középiskolákban, egyetemeken elkezdik a toborzást, vadászva a tehetségekre. Más szakterületeken a frissen végzettek ellen sokszor a tapasztalathiányt szokták felhozni az elutasítás okaként. Akkor mégis miben más ez a szemlélet az IT területén?
Papp Ágota
„Partnercégeink szeretik saját maguk kiképezni a munkatársaikat, az alapokat ők átadni. Ebben segít a zeroToHero program is, ami amellett, hogy ingyen gyakorlati tudást ad, segít felmérni a hallgatók orientációját, érdeklődését. A diákok az egyetemen általános képzést kapnak, és sokszor még nem tudják, merre menjenek ̶ az oktatások ebben is segítenek.” ̶ mondja a HR-munkatárs, aki az ideális szakembert lelkesként, tanulni akaróként, kezdeményezőként írja körül. 10–15 évvel ezelőtt, de még ma is sokakban az a sztereotípia él az informatikusról, hogy antiszociális, magánakvaló, magányos hős. „Akik ebben a világban dolgoznak látják, hogy ez nem így van. A csapatjáték manapság nagy hangsúlyt kap, hiszen munka közben, folyamatos kérdezéssel a seniorok taníthatják be a juniorokat. Mint mindenhol, itt is találkozunk nehezebben oldódó emberekkel, náluk az a lényeg, hogy segítőkészek legyenek, és igyekezzenek beilleszkedni a közösségbe. Mi pedig természetesen megpróbálunk nyitottságot kommunikálni feléjük.”
Mire figyeljen a pályázó az állásinterjún?
Minden cégnél más és más az interjúztatás, a legkülönfélébb tesztekkel találkozhat a jelölt, kezdve a tudásfelmérőktől a szituációs feladatokig. Nem könnyű minden egyes elvárásnak megfelelni, amelyek néhányszor túllőnek a célon. „ Néha már annyi körös a toborzás, és annyi próbán kell átesni, hogy a jelöltekben a végén már felmerül, hogy biztosan egy ilyen cégnél akarnak-e dolgozni?” ̶ magyarázza Ágota, aki a zeroToHero-s oktatásokat HR szempontjából is hasznosnak tartja, hiszen a tehetségesek már ezeken az órákon is kitűnhetnek. „Az ezután következő állásinterjúkat igyekszünk baráti beszélgetésre venni, hogy a velünk szembenülő minél nyitottabban közelíthessen felénk. Mi elegendő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy a beszélgetésből le tudjuk szűrni az alapvető tényeket, így a legfontosabb, hogy mindenki önmagát adja. Az interjúk célja, hogy feltérképezzük egymás igényeit, elképzeléseit, de az is előfordul, hogy a jelentkezők még tanácstalanok a céljaikat illetően. Ilyenkor próbálunk segíteni nekik, elindítani, bíztatni őket.” ̶ mondja a HR-munkatárs, aki azt tanácsolja, hogy „senki ne aggódjon, fog találni munkát, csak folyamatosan tanulni kell.” Fontos még, hogy az illető külseje rendezett legyen, hiszen a megjelenésen túl ez magabiztosságot is ad. Az adott cégről tájékozottnak kell lenni, legyenek kérdések, de ne olyanok, amelyekre a honlapon ott a válasz. Legyenek motiváltak és ne féljenek a munkáltatótól. „Azért vagyunk, hogy segítsük egymást ̶ lehet, hogy ez közhelyes, de így van. És ha valaki nem kapja meg az állást, ne legyen csalódott, mert már elértük, hogy megismertük egymást, és lehet, hogy 1–2 év múlva ̶ erre több példánk is van ̶ újra találkozunk, és munkát ajánlunk.”
TOP 3 kérdés, amit minden HR-es megkap
Válaszol: a ZeroToHero csapatának HR-ese, Papp Ágota
Mit viseljek?
Egy állásinterjúra illik elegánsan felöltözni, megtisztelni a másikat azzal, hogy rendezett, ápolt a külsőnk. Nem kell túlzásokba esni, elég egy olyan öltözék, amiben kényelmesen, magabiztosnak érezzük magunkat, ha egy állásinterjúról van szó. A „jó megjelenés, fél siker” elvén legyen egy kellemes beszélgetésben részünk, hiszen, ha nem is mienk lesz az áhított állás, akkor sem gondolunk majd rá csalódottsággal, hiszen mi mindent megtettünk, és nem a megjelenésünkkel volt a gond.
Mit kérdezzek a munkáltatótól?
Az a jó, ha kérdezünk, ha látszik rajtunk az érdeklődés. Persze nem kell túl buzgónak lenni, ne vágjunk a HR-es szavába. Kérdezhetünk a meghirdetett pozícióról, hogy milyen elvárások vannak, a cég belső életről és nagy vonalakban a projektjeiről. Nem jó, ha olyasmit kérdezünk, ami már elhangzott, vagy olyat, amiről elvárt, hogy az interjú előtt tájékozódjunk, például, hogy mivel foglalkozik pontosan ez a cég. Összességében kérdezzünk, de ne csapongjunk a kérdésekkel és témákkal. Engedjük, hogy a HR-esek irányítsák a beszélgetést, ne akarjuk őket mindenáron túllicitálni.
Hogyan viselkedjek a bértárgyalásnál?
Ez talán a legnehezebb téma és a legkényesebb kérdés. Vannak olyan álláshirdetések, amelyeknél kérik a fizetési igény feltüntetését, mondjuk egy motivációs levél részeként. Személy szerint nem vagyok ennek a módszernek a híve. A béreknél sok-sok tényező van, amely befolyásolja a kialakított összeget. Tanácsolom, hogy először is tájékozódjunk, hogy hasonló pozícióban mennyit keresnek az emberek. Az interneten fellelhető bérkalkulátorok is a segítségünkre lehetnek. Továbbá fontos, hogy a bérről nem mindig az első találkozáskor esik szó. Valószínűbb, hogy a bértárgyalás nem a HR-essel vagy nem csak a HR-es jelenlétével történik, hanem a felsőbbvezetéssel, hiszen tőlük kapjuk majd a fizetésünket. Konkrét összeg legyen a fejünkben, ha rákérdeznek, tudjuk mondani, ez lesz a kiindulási alap, utána közelednek majd az álláspontok. A bér megállapítása sok tényezős; junior vagy senior pozícióról van-e szó, túlórák fizetése, juttatások és egyéb.
