Most már biztos: a Facebook a sötét oldalon áll

Lehet, hogy találkoztál már a dark web kifejezéssel, de tudod, hogy mi is az pontosan? A dark web egy olyan alkalmazásréteg, amely az Internetet használja, de csak speciális titkosító szoftver segítségével érhető el, és így az ott lévő tartalmak a külvilág számára láthatatlanok. Ez nem ugyanaz, mint a deep web (a keresőmotorok által nem elérhető, nem indexelt webes tartalmak), de annak kétségtelenül a része, hiszen ezeket a weblapokat sem lehet megtalálni guglizással. Ennél azonban sokkal többet is tud egy ilyen hálózat: ha egy honlap meglátogatásakor ezt használod, akkor a kiléted titokban marad, pontosabban nem látszik, hogy honnan, milyen IP-címről látogattad meg a honlapot. A dark web tehát egyrészt rejtett szolgáltatásokat nyújt, másrészt anonimitást biztosít a felhasználóknak.

Több ilyen hálózat is létezik, vannak köztük kicsik és nagyok. A Tor az egyik legnagyobb. Nem, ennek semmi köze a torrenthez. A torrent egyébként egy teljesen legális technológia, más kérdés, hogy sokan illegális dolgokhoz használják. A Tor hálózatot is lehet illegális célokra használni (ezért is hívják darknak), és vannak is olyan bűnözők, akik visszaélnek az anonimitással. Na de a kiberbűnözés visszaszorítását bízzuk a szakértőkre, és koncentráljunk inkább arra, hogy miért jó nekünk az anonimitás, és főleg, hogy hogy jön ide a Facebook.

A Tor (The Onion Router) sok ezer csomópontból áll szerte a világon, amelyből hármat kiválasztva kialakul egy ún. virtuális csatorna. Ezen a csatornán haladnak keresztül a feladáskor többszörösen titkosított adatcsomagok. A csatornát alkotó csomópontok lefejtik a csomagok egy-egy titkosított rétegét, mintha egy hagyma leveleit hántanák le. A Tor hálózatnak van egy vicces neve is: Onionland, az itt található rejtett szolgáltatások honlapcímei pedig .onion-ra végződnek.

Tor dark web

Eredetileg az amerikai haditengerészet számára fejlesztették ki ezt a technológiát, de a katonaságon kívül használják például újságírók, aktivisták, üzletemberek, IT-szakértők és persze hétköznapi emberek is. Az ok pedig egyszerű: a személyes adatok védelme (privacy). A Facebook eleinte nem nézte jó szemmel, hogy van egy olyan hálózat, amely megnehezíti a felhasználók nyomon követését, hiszen tulajdonképpen ebből él. Viszont amikor rájött, hogy egyes országokban az internetcenzúrát például a Tor segítségével kerülik meg a felhasználók, egyből más színben látta a világot. A Facebook is megvetette a lábát Hagymafalván, és kicsit több mint egy éve létrehozott egy rejtett szolgáltatást facebookcorewwwi.onion címen.

A Tor természetesen nemcsak a cenzúra megkerülésére jó. Segítségével csökkenthetjük például reklámkitettségünket, kisebb eséllyel lopják el az identitásunkat, nem kell attól félnünk, hogy az internetszolgáltatónk eladja azokat az adatokat, hogy mikor milyen weboldalt látogattunk meg (hiszen csak azt látja, hogy a Torhoz csatlakozunk), a keresőoldalak (a G betűs főgonosz meg a többiek) nem profiloznak be minket és így tovább.

Vannak azért hátrányai is a Tor használatának. A legnagyobb hátrány a lassúsága. Ha az adatcsomagok plusz három csomóponton haladnak keresztül, ahol ráadásul még rejtjelezés–visszafejtés is történik, az bizony már érezhető a böngészés során. Néha például a YouTube döcög, olykor a nézhetetlenségig lassú egy-egy videó. Ilyenkor persze lehet próbálkozni új virtuális csatorna (virtual circuit) kérésével.

További kellementlenség, hogy bizonyos weboldalak szürke vagy -feketelistán tartják a Tor szervereit. Ha csak szürkelistával van dolgunk, akkor az oldal megtekintése előtt általában át kell verekedni magunkat egy Google biztonsági ellenőrzésen (pl. válaszd ki az összes házszámot). Ha feketelistával, akkor sajnos elérhetetlen az oldal, bár ilyenből szerencsére kevés van.

Szót kell ejteni végül arról is, hogy a Tor sem nyújt tökéletes biztonságot. Mivel viszonylag kevés csomópont van a hálózatban, ezeket például célzottan lehet figyelni. A felhasználók is kevesen vannak még, így kevésbé lehet elrejtőzni, hiszen épp az lesz feltűnő, hogy csak a Tor hálózaton át kommunikálunk. Ha többen csatlakoznának, több csomópontra lenne szükség, és nagyobb lenne a felhasználók biztonsága is. Ha kedvet kaptál, próbáld ki Te is.

Leave a Reply

− 2 = 3